Kezdőrúgás - a történelem urai

Nem is nagy véletlen tehát, hogy gyakran a hivatottak - és sokszor mások a hivatottak helyett - szeretnék, hogy ne az említett apró valós megnyilvánulásokból álljon össze a történelem, hanem valami olyanból, ami megfelelés az elhatározott ítéletnek . Az elmúlt 80 évben a történelemcsinálás mestersége e koncepció jegyében, szigorú, óvó szemek előtt zajlott, és ne csak a boldogtalan káeurópai országokra gondoljunk most.

Mornet: Négy kitörlendő év a történelmünkből. 1949.

E könyv és a hozzá hasonlók szemléletéről
még sok szó lesz későbbi posztjaimban.

E mű alapja volt a Vichy rendszert sokáig
a "hatszázezer kollaboráns-negyvenmillió ellenálló"
keretbe helyező francia történetírásnak.

Kelet-Európában, ahol a hatalom sokkal erősebben avatkozott bele a mindennapi apró megnyilvánulásokba, a manipulációs szándék nemcsak ehhez hasonló könyvekben, hanem tisztességtelen, erőszakos tettekben is megvalósult. Ebből a szempontból sajnos a rendszerváltás nem hozta meg a kívánt eredményt. A legminimálisabb reakció történelmi rejtélyek, új tények napvilágra kerülése - esetében a történelemhamisítás vádja.

Darlan tengernagy és Eisenhower együtt.
Attól még megtörtént !

Az övön aluli ütések kategóriája is változatos : személyeskedés, vádaskodás, lejáratás - történészi körökben is. Mivel 1945 után a Négy kitörlendő év... módszerével átírt történelmi események a politika elemi, önigazoló részévé váltak így mindmáig, a napi aktuálpolitikai események generálásakor ezek az átírt események szerepet kapnak.
Tehát vagy az előbb látott pragmatikus okokból vagy - Kodolányi szavaival - rettegni akarásból sajnos a mai napig súlyos akadályai vannak a történelem kutatásának. De remélhető, hogy a szabadabb levéltárak, archívumok egyre több esemény részleteiről lebbentik fel a fátylat így egyre több és több érdekes eseményt mutathatunk be az olvasóknak.