Amikor Jesse Edward Curry, Dallas rendőrfőnöke a képen látható módon izzadt 1963. november 22-én délután az újságírók gyűrűjében, valószínűleg mindenre gondolt, csak arra nem, hogy mintegy 36 óra múlva az amúgy is pocsék helyzete még sokkal rosszabb lesz.

A dallasi rendőrség tökéletesen felkészületlenül - ha majd a levéltárak jobban kinyílnak, lehet azt fogjuk mondani, szabotálva - várta az elnök látogatását. A politikai feszültségre jellemző volt Lyndon B. Johnson alelnök és Adlai Stevenson ENSZ-nagykövet fizikai inzultálása röviddel az elnök látogatása előtt, ezért J. E. Curry tett egy rendkívül komoly tévés nyilatkozatot: a dallasi rendőrség kételyekre okot adó magatartása nem fog megismétlődni. Ehhez képest a legrosszabb rémálmai váltak valóra.

A tévések 22-e estétől azonnal ráugrottak a helyzetre és minden pillanatot el akartak kapni élőben amit csak lehet. A CBS-től Bob Huffaker, az NBC-től Tom Pettit tartózkodott a dallasi rendőrség épületében, ami gyakorlatilag azonnal megszűnt biztonságos és ellenőrizhető helyszínként üzemelni. A tévétársaságok kábeleztek, telefonvonalakat húztak be az épületbe. Amikor Lee Harvey Oswald csak pillanatokra is megjelent, azonnal megrohanták.

Tom Pettit lesi, ki jön ki az ajtó mögül. Oswald a kalapok ...

Fred Rhenstein tévés rendező ki is mondta évtizedekkel később az igazságot: amíg Oswald nem válik "hivatalos" fogollyá, addig a jogai kétségesek, és minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy beszédre bírják és mutassák. Ebben a környezetben érthető módon a rendőrség képtelen volt még azt a keveset is csinálni, amit lehetett, és közeledvén az előzetes letartóztatás 48 órájának vége, megszületett a döntés: Oswaldot át kell szállítani a megyei börtönbe.

Chet Hagan producer amint megtudta ezt a hírt, máris telefonálni kezdett, és győzködte főnökeit: ez az utolsó alkalom, hogy Oswald "élőben" adható, hiszen a börtönbe nem fogják a tévéstábokat beereszteni. Főnökeit valóban meggyőzte, de ő sem gondolta volna, hogy tényleg utoljára adnak "élőben" képeket Oswaldról.

Az átszállítás pontos időpontja nem volt másodpercre meghatározva, ezért a tévések és az újságírók déli 12 órától ellepték a rendőrség garázsának kijáratát, és kint is többezres tömeg várakozott. Homer Venso kameramann és Red Walker hangmérnök buzgón készültek a közvetítésre.

A dallasi televízió közvetítőkocsija

A várakozó kíváncsiskodók sokezrei

Tom Pettit bejelentkezik

Ezen a képen úgy tűnhet, mintha Oswald szemkontaktust talált volna Rubyval, valójában a Ruby előtt álló Tom Pettit kezdte el a kérdését és épp tolta volna Oswald orra alá a mikrofont. Figyeljük meg a képen, Ruby kalapja alatt mindez látható is.

12 óra 20 perckor Oswald megjelenik, Ruby félrelöki - többek közt - az épp kérdezni akaró Tom Pettit-et, és lő. A pánik és a felfordulás képei az NBC-n. A három legjellemzőbb mondat ami ismétlődik a pánik pillanatai alatt : Lee Harvey Oswaldot lelőtték ! Ezt nem hiszem el, hihetetlen! Ki tudna állni a képből?

A mentő is a kamerák kereszttüzében.

Villáminterjú magyarázandó a magyarázhatatlant.