Szerző Tamas DEAK
Cigányrendeletek
https://valtozomult.blogspot.com/2016/04/ciganyrendeletek.html
2016-04-12T16:37:00.003+02:00
A vándorcigányok szinte kerek évszázadnyi idő alatt jelentettek súlyos közbiztonsági problémát. Beazonosíthatatlanságuk, többtíz fős létszámuk állandó kockázati tényező volt a az - akkor még - sűrűn lakott tanyák lakóinak. A kóborcigányokkal kapcsolatos rendelkezésekből előszeretettel idézik a lentebb található 1916-os rendeletet, viszont az utána következő kettőt már kevésbé.
Azokból egyértelműen kiderül az államhatalom kétségbeesett kísérletezgetése a letelepítésükre - ami nem járt sikerrel, a kóborcigányok életformáját gyakorlatilag csak a szovjet hadsereg szünteti meg.
Pedig a letelepítés sikere nagyon nagy pozitív, mindmáig tartó hatásokat eredményezett volna - mint láthatjuk, cigányokból akár csendőrtisztek is lehettek ...
A m. kir. belügyminisztér- 15000-1916. B. M. számú körrendeletének kivonata.
Tárg y: Cigányok eltiltása a szokásos kóborlástól.
1. §. Kóborcigánynak kell tekinteni mindazt a cigányt, aki nem tudja beigazolni, hogy rendes lakóhelye van.
3. §. A kóborcigányok tartózkodási helyéül kijelölt község elöljárósága, vagy a Városi hatóság köteles az odakísért kóborcigányok elhelye- zéséről, élelmezéséről és ellenőrzéséről - szükség esetén a csendőrőrs vagy a m. kir. rendőrség megfelelő megerősítésével - gondoskodni. A községi elöljáróság a csendőrőrs megerősítése végett az illetékes hatóság- hoz fordul. A község elöljárósága kóborcigányoknak megtörtént elő- állításáról [odakíséréséről], a további intézkedések megtétele végett, a járási tőszolgabírót haladéktalanul értesíti.
A községi elöljáróság [rendörhatóság) az odakísért kóborcigányok- tól igazoló okmányaikat, értéktárgyaikat, fegyvereiket vagy fegyverül használható tárgyaikat, vonóállataikat és járóműveiket - elismervény mellett - elveszi és őrizetbe helyezi.
A kóborcigányok vonóállatait az elhelyezésüktől távolabb eső, elkülönített helyen kell további intézkedésig őrizet alatt tartani. Állataikat, különösen lovaikat sürgősen szigorú állatorvosi vizsgálat alá kell venni.
Lovat, öszvért vagy szamarat kóborcigány csak különösen indokolt esetben és csak az elsőfokú rendőrhatóság engedélyével szerezhet és azokra szóló marhalevelet kóborcigány nevére csak rendőrhatósági enge- dély alapján szabad kiállítani vagy átírni.
11. §. Köteles a községi elöljáróság (városi hatóság] minden olyan nyilvántartott cigánynak (férfinak, nőnek), aki tizenkettedik életévét be töltötte, nevére szóló és személyleírását is tartalmazó cigányigazolványt díjtalanul kiállítani.
Ezt az igazolványt a nyilvántartott cigány köteles gondosan megőrizni és állandóan magánál hordani, ha pedig elvesztené, helyette haladék- talanul másodlatot kérni.
12. Magánosok kóborcigányt igazolvány nélkül semminő munkára sem alkalmazhatnak.
Minden nyilvántartott cigányt csak annak a községnek határában szabad munkára alkalmazni, melynek területére szóló hatállyal igazolványát kiállították. Más község határában a nyilvántartott cigány csak hatósági rendeletre vagy engedély alapján vállalhat munkát és alkalmazható munkára.
Rendőrközegek ellenőrzése céljából a nyilvántartott cigánytól igazol- ványának felmutatását bármikor követelhetik.
13. §. A községi elöljáróság vagy a rendőrhatóság engedélye nélkül Ha a tartózkodási helyéül kijelölt község nem volna kipuhatolható, őt újra nyilvántartásba kell venni, összeírási ívén és nyilvántartó lapján azonban feltűnő módon fel kell jegyezni, hogy ismeretlen helyen már egyszer nyilvántartásba volt véve.
A m. kir. belügyminisztér- 25700/1928. B. LI. szárnu kötrendeletének kivonata.
T á r g y: A kóborcigányok hatékonyabb megrendszabályozása és újabb adatgyűjtés elrendelése.
1. A rendőrhatóságnak kötelességévé teszem, hogy az országban tartózkodó kóborcigányok felkutatása iránt a szükséges intézkedéseket hatóságuk területén haladéktalanul tegyék meg. Ezeket az intézkedéseket a szükséghez képest időnként meg kell ismételni.
2. A kóborló cigányokat, akár munkakerülésből üzik a vándorlást, akár munkakeresés vagy valamely foglalkozás címe alatt teszik azt, kötelesek a közbiztonsági szervek, bárhol találják is őket, azonnal feltartóztatni és fegyveres kísérettel a legközelebbi rendőrhatósághoz előállítani.
3. Kóborló cigányok és hasonló elbírálás alá eső más elemek csoportjainak az ország határán való belépését vagy egyenkint beszivárgását nbárhol kíséreljék is meg azt - feltétlenül meg kell akadályozni.
A határőrizet kijátszásával az ország területére bejutott ily csopor- tokat, ha a határhoz közel kerülnek kézre, rövid úton fegyveres kísé- rettel lehetőleg ugyanezen az úton kell az országból eltávolítani, amelyen bejöttek. A határtól távolabb eső helyen feltartóztatott ily csoportok tagjaival szemben, ha magyar állampolgárságuk nincs kellően igazolva, a szükséges egészségügyi és büntetőintézkedések megtétele és végrehaj- tása után ki kell az ország területéről utasítani és haladéktalanul kitoloncoltatni.
Ha pedig a kóborlás miatt előállított cigányok vagy más személyek itteni illetőségi vagy lakóhelye kétségtelenül megállapítható, a rendőr- hatóság a toloncszabályzat alapján kíséret mellett illetőségi vagy lakóhelyükre való toloncolásukat köteles elrendelni.
6. A rendőrhatóságoknak és közbiztonsági szerveknek köz- és állategészségügyi szempontból különös gondot kell fordítaniok arra is, hogy a kóborcigányrok vagy más kóborló csoportok a vásároknak még csak a közelébe se juthassanak.
Budapesten, 1928. évi június hó 23-án.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 141.113-1931. K. M. számú körrendelete.
T á r g y: Cigányok részére vándoripari és házalási engedély kiadása.
A cigányok kóborlásával járó közbiztonsági szempontból jelentős veszélyekre való tekintettel s hogy a kóborcigányok letelepedését célzó rendelkezések által elérhető eredmény ne kisebbíttessék, kívánatos, hogy a letelepült cigányok vándoripari és házalási tevékenysége bizonyos korlátok közé szoríttassék.
Ennélfogva miheztartás, továbbá az I. fokú iparhatóságok megfelelő utasítása végett a következőket közlöm Címmel:
1.' Cigányok részére a jövőben vándoripari és házalási engedély csupán annak a vármegyei törvényhatóságnak területére korlátozva adható meg, amely tőrvényhatóság területén az illetőnek rendes lakóhelye van. Önként értetődik, hogy ha a vándoripari vagy házalási engedélyt kérelmező cigány törvényhatósági joggal felruházott városban lakik, a vándoripari vagy házalási engedély, - amennyiben az említett tevékenység a város területén meg van engedve - a város területére s egyben azon vármegyei törvényhatóság területére is vonatkozik, amely vármegyében az illető város fekszik.
2. A vándoripari vagy házalási engedéllyel rendelkező cigányok foglalkozásuk gyakorlása közben csupán egyedül járhatnak, segédet még a házaló cigányok sem tarthatnak, családtagiaikat nem vihetik magukkal és foglalkozásuk gyakorlása céljából járómüvet nem használhatnak.
Egyben felhívom Cím figyelmét a vándoripar és a házalás gyakorlása és az említett engedélyek meghosszabbítása tekintetében közbiztonsági szempontokból figyelembe jövő azoknak a következményeknek szigorú érvényesítésére is, amelyeknek a már ezidőszerint fennálló rendelkezések értelmében érvényt kell szerezni.
Budapesten, 1931. évi április hó 27-én.
A m. kír. belügymíníszter v 192304-4931. B. M. számú körrendelete,
T á r g y: Cigányok vándoríparí és házalási engedélye.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr 141113/1931. K. M. sz, kör- tendeletével a cigányok vándoripari és házalási tevékenységének olyan korlátokat szabott, melyek alkalmasak arra, hogy a jövőben egyes cigány- családoknak és csoportoknak ily jogosítványokra alapított és a közrend szempontjából aggályos kóborlását lehetetlenné tegyék.
Felhívom Címedet, hogy az alárendelt hatóságoknak és közegeknek tegye szigorú kötelességévé az említett rendeletben foglaltaknak ellenőrzését s utasítsa azokat, hogy ha a tiltott kóborláson ért cigányoknál vándorípari, vagy házalási engedélyt találnak, azt tőlük minden esetben vonják be, továbbítsák a kiállító hatósághoz s javasolják ott az engedély visszavonását. l,
Budapesten, 1931. évi augusztus hó 24-én.
Vissza
