Gandhi : az indiai szabadságharc vezérének neve. A Mahatma melléknevet a nép adta neki. Mahatma : nagy lélek, --~ az ember, aki eggyé lett a mindenséggel. Aki elolvassa Romain Rolland : Mahatma Gandhi címû könyvét, az fénysugarakat lát fölvillanni a fekete köd­ben, amely a világra borul. A fény nem az európai író tollából, hanem az ázsiai nêpvezér alakj ából árad.

A nagyszerû harc, amely Indiában megindult , több egy nemzet szabadságharcánál : ez az egész em­beriség ügye, a harc mindannyiunk jövöjéért folyik mert az igazság, a jóerkölcs, a mûvelôdés, sôt az igazi kereszténysêg csatája a fosztogatás és vérengzés barbár rendszere ellen, amely az európai civilizáció köpenyege alatt rejtôzik.

Gandhi, aki mint angol egészségügyi tiszt, végig­csinálta a világháborút, így nyilatkozik errôl : c~A háborü leleplezte az Európán uralkodó civilizáció sátáni ter­mészetét. A gyôztesek a jóerkölcs nevében megsér­tették a közmorál minden egyes törvényét. Nem volt olyan alacsony hazugság, amellyel nem éltek volna . . . Európa nem keresztény. Európa a pénzt imádja.o

~~Tgy látszik, mégis hiba volt, hogy az ántánt midôn meztelenre vetkôzött, meghívta hozzá az ázsiai és afrikai népeket.)

Gandhi szerint a civilizáció megbolondította az európaiakat, a pénz cselédjeivé, lelki életre és a béke áldásának megértésére képtelenekké tette ôket. A civi­lizáció a szegények és gyöngék pokla. Indiának leg­fóbb érdeke : elûzni a nyugati civilizációt !

Megjegyzendô : az európai civilizáció ellensége Lon­donban végezte a jogot, anyanyelvére forditotta Ruskint és Platót, alaposan ismeri a régi és új filozófusokat, a keresztény népek irodalmát az evangëliumtól egészen Tolsztojig ês miután - mint maga mondja

- sok pénzt és idôt pazarolt arra, hogy angol gentlemant for­máljon magából, most házi szôttes hindu köntösben és mezítláb jár. Bár hithû hindu, saját vallomaísa szerint Jézus példá.jából tanult legtöbbet.

Ez az ember ôszinte, tiszta, mély, bölcs és erös , mintha valóban az istenség gondolata inkarnálódott volna benne. Európa örök szégyenét és a fehér fajok gyászos erkölcsi csôdjét jelenti, hogy az a férfi, aki ma az emberiség legnagyobb igazságainak hordozója, Azsiá­ban, ccszínescc szülôktöl született.

Mi kényszerítette ezt a békés embert arra, hogy forradalmat szervezzen Nagy-Britannia vagy mond­hatnók : Európa ellen ?

A világháború kitörésekor az angol kormány auto­nómiát igért Indiának.~ India csakugyan lépre ment a háborús propaganda ideális jelszavainak és egymillió katonát küldött a németek ellen. Még I9I8. tavaszán, midön a középhatalmak sarokba szorították az ántántot

, Lloyd George és az indiai alkirály ünnepélyesen meg­ismételték a home rule igéretét. A fegyverszünet meg­

I;ötése után szörnyû kiábrándulás érte a hindukat : az üngolok hallani sem akartak többet az autonómiáról.

Ez a páratlan szószegés arra ösztönözte Gandhit, liogy a nemzeti mozgalom élére álljon. A helyzetet el­mérgesítette Dyer angol tábornok, aki egyik pandsabi v~írosban, ahol a esôcselék erôszakoskodásol~ra veteme­clett, napok mulva, minden elôzetes figyelmeztetés nél­kül, gépfegyvertûz alá vette az egyhäzi ünnepre össze­gyült békés sokaságot. Körülbelül hatszáz halott és ugyanannyi sebesült maradt a téren, köztük sok asz­szony és gyermek. A l;ormány vizsgálatot indított, a vizsgálat eredménye az lett, hogy az angol katona­tisztek dicséretet és jutalmat nyertek. Anglia - alkal­masint a világháborüban aratott gyôzelmének hatása alatt - vas erélyt mutatott a hindukkal szemben. Ki­hirdették a hadiállapotot, Pandsabban angol repülôk bombákat dobáltak a népgyûlésekre, a haditörvényszék összefogatta és megkorbácsoltatta a legtekintélyesebb polgárokat.

Igy viselkedtek Azsiában a c~keresztény civilizáció képviselôi». Ls hogyan viselkedtek a ~cpogány hadak ?n Gandhi mindenelcelôtt a non-violence, az erôszak­

tól való tartózkodás elvét prolclamálta. ccEl kell készül­nünk arra, hogy nyugodt lélekkel nézW k végig nem­csak ezer, de sok ezer férfi és asszony lemészárlását, mielött India elfoglalhatná a maga helyét . . . El kell jutnunk oda, hogy az akasztófát mindennapi dolognak nézzükn. Dyer tábornokról azt mondta : oNem szabad haragudni az ôrültre, de ártalmatlanná kell tenni.»

Második lépése volt a non-cooperation kimondása , amely kettévágott minden közösséget a hinduk és az angolok között. Az angol szolgálatban levô hinduk le­I

mondtak címeikrôl és hivatalaikról, visszaküldték rendjeleiket, a hindu gyerekek kimaradtak az angoI iskolákból, a peres felek bojkottálták az angol bírákat és választott bírôság elé vitték ügyeiket, a lakosság távolmaradt mindenféle hivatalos fogadástól és az európaiak ünnepeitôl. ~s a többi.

A non-cooperation hatását kellemetlen módon érezte az angol trónörökös, aki a hindu elökelôségek távollêtében és a nép fagyos közömbössége mellett uta­zott végig Indián.

A vértelen forradalom további mozzanata lett volna az angol árúbojkott és az adófizetés és egyéb törvényes kiszolgáltatások megtagadása. Az árúbojkottot az angol ruhaszöveteken kezdték. Gandhi ösztönzésére egész Indiában újból elôkeresték a divatból kiment rokkát és a házi szövöszéket. A raktárakban maradt angol szöveteket nyilvánosan elégették.

Az adófizetés és a katonáskodás megtagadása, Gandhi szerint, polgári kötelesség ott, ahol bûnös kor­mányrendszerrel állunk szemben. Ha az ilyen rendszer­töI nem vonjuk meg támogatásunkat, akkor magunk is bûntársává leszünk.

Mielôtt azonban megtehette volna ezt az utolsó nagyjelentôségû lépést, az angol hatóságok letartóztat­ták. Vád alá helyezték három hírlapi nyilatkozata miatt, amelyek közül az elsö, amely válasz volt Birken­head lordnak egy igen pökhendi és egész Indiát meg­fenyegetô táviratára, többek közt így szólt :

ccNincs megegyezés a birodalommal, amíg a brit oroszlán az arcunk elôtt rázza véres karmait. A brit birodalom alapja a fizikailag gyöngébb fajok szervezett kifosztása és a durva erôszakkal való konvencionális hencegés ; ez a birodalom nem maradhat meg, ha van cgy igazságos isten, aki a világot kormányozza. Leg­feíbb ideje, hogy az angol nép megértse ; a hare, amely cg2o-ban kezdôdött, tovább fog folyni, amíg el nem u.rte célját, tartson bár egy hónapig vagy egy eszten­cleig, avagy sok hónapig és sok esztendeig . . . Imád­kozom Istenhez, hogy töltse el Indiát alázatossággal és kellö erövel, hogy mindvégig kitartson a non-violence mellett.o

Az angol bíró, akinek minden szava a vádlott hal­latlan erkölcsi fölényênek elismerése volt, bocsánat­kérések között hat évi kényszermunkára ítélte Gandhit. ( ~andhi úgy fogadta az ítéletet, mint aki tudja, hogy nbbôl nagy haszna Iesz az indiai szabadság ügyênek. I,egújabban - már Romain Rolland könyvënek meg­jelenése után - okegyelmet» kapott.

Mostani szereplësérôl nem tudunk, de annyi bizo­nyosnak látszik, hogy az indiai lavinát, amelyet ugyan­,vzok az erkölcsi erôk hajtanak, amelyek egykor tönkre iették a római császárságot, földi hatalom nem tudja iöbbé megállítanï és az is bizonyos, hogy a készülô nagy változás hatását egész Európa meg fogja érezni.

Gandhi és mink.

A háború óta egyre-másra halljuk és olvassuk ,hogy az európai civilizációnak bealkonyodott. Mi ma­~;yarok a megszállt területeken a magunk szemével lát­j uk, hogyan süllyed el fokról-fokra egy darab Európa ü barbárság mocsarában. Az egész európai értelmiség scjti, hogy valahol nagy baj van, de hogy mennyire 1 mladt már a pusztulási folyamat, arról egyikünknek sincs tiszta képe. Az ázsiai népek kívülrôl figyelnek minket, róluk föltehetnôk, hogy több elfogulatlanság­gal ítélik meg helyzetünket, mint magunk. Ügy látszik, ôk már elvégezték magukban, hogy az európai civilizáció bukása nem a messzi távolban jelentkezô veszedelem, hanem kész valóság. l~agore, aki pedig kimondottan ájropéer, egy tokiói elôadásában óva intette az ázsiaiakat attól, hogy fiaikat továbbra is Európában neveltessék. Mahatma Gandhi, a hindu vezér, az európai civilizációt az emberiség gonosz ellenségének tartja, amely - sze­rencsére - hamarosan el fogja pusztítani önmagát, Tehát ennyire volnánk már ?

*

Az ázsiai entellektüellek hite szerint a világháború az európai civilizáció öngyilkossága volt ; a fehér fajok sokat emlegetett haladása véres és mocskos zsákutcába jutott, ahonnan nincs visszatérés ; a nyugateurópai. nagy nemzetek, amelyek büszkén emlegetik, hogy ôk a civilizáció élén masiroznak, nemzeti dicsôségüket ma a szervezett vérengzésben és rablásban keresik.

Mért emlegette az ántánt háborús propagandája annyit a húnokat? A mai úgynevezett kultúrnemzetek csak annyiban különböznek a népvándorlás kalóznépei­tôl, hogy technikai fölkészültségük jóval veszedelmeseb­bekké teszi ôket. Európát ma húnok, vandálok és mongolok lakják, akik repülôgépek és mérges gázok fölött rendelkeznek.

A japánok izgatott kárörömmel, a hinduk komoly szánakozással nézik Európa összeomlását. Mahatma Gandhi a gépet teszi felelôssé a fehér fajok erkölesi bu­kásáért. Isten trónjára Európa a gépet ültette, amely

I~a~ryetlen, acélfogú bálványként fölfalja saját híveit. ;lr, curópai cïvilizáció a gép segítségével elpusztítja ön­mÿát. De mi várakozik még reánk ebben a szörnyû I~ns~tulási folyamatban ? ! A jövô háborúja a rovar­n;ís formáját fogja fölvenni, hiszen minduntalan hall­I ~ ~ Ic, hogy az európai hadseregek ma már olyan gázok I~irtokában vannak, amelyekkel néhány óra alatt egész v i 1 aígvárosok lakosságát el lehet mérgezni. A j övô há­Im~újában nem lesz hadüzenet. Az ellenségek éjnek i~lvjén meg fogják lepni egymás városait és a gyôztes I~;~läérkoszorúját az nyeri el, aki több bél~ésen alvó I~'~rfit és nôt tud elpusztítani.

A világháború tapasztalatai után ki kételkedik I,~~Hne hogy a kultúrnemzetek erre igenis képesek ? ,

I me, az európai civilizáció végsô eredménye : egy föl­i~~gyverkezett ôrült, akit az emberiség érdekében le kell l'~ yni.

*

Gandhi az európai erôszak ellen a non-violence ,

;~z eröszaktól való tartózkodás fegyverét szegezi. A gép­I ~uska ellen a szeretet fegyverét. I~épzelhetô ennek halá­I~rsabb lefözetése a keresctény Európában ? Egy helyen f~y ír errôl: oNon-violence: tudatos szenvedés . . . Azok n férfiak, akik a leggonoszabb erôszak idején fölfedezték ;~ non-violence törvényét, nagyobb lángelmék voltak

, mi.nt Newton, nagyobb hadvezérek, mint Wellington ; ~',!: bebizonyították, hogy a katonai fegyverek hatás­i,vlanok . . . A non-violence a mi fajunk törvénye, mi­Icént a violence a bestiáé. (Hallod ezt, Európa ?) A bes­liában a szellem szunnyad. Az ember méltósága maga­sabbrendû törvény után kívánkozik : ez a szellem ùreje . . . Azt akarom, hogy India ~engedelmeskedjék mumn «. ~m v~uyueK, aZL aKarOm, nogy ébredjen a sa át , j

erejenek tudatára. Lelke van, amely nem pusztulhat el, Ez a lélek szembeszállhat a világ minden anyagi hatal· mával.u

Más helyen azt mondja : ccIndia ereje nem fizika~ eszközeiben van, hanem megfékezhetetlen akaraterejé· ben. Non-violence nem jelenti azt, hogy kiszolgáltatjuk. magunkat a gonosztevônek. Non-violence a lélek min· den erejét szembehelyezi a zsarnok akaratával. Egyet.j len férfi ilyen módon szembeszállhat egy egész biroda·~ lommal és elôidézheti annak bukását.o

*

Aki azt hiszi, hogy a hinduk passzív rezisztenciájá· nak alapja a gyávaság, az téved. Európai embernek nerri könnyû az ázsiai mentalitást megértenie. Gandhi azt'. mondja : ccAhol csak a gyávaság és az erôszak közt vari választás, ott az erôszakot ajánlom. Magam nyugodt~ lélekkel elhatároztam, hogy inkább meghalok, semhogy embert ölnék. Akiben azonban nines ennyi bátorság, a~~ inkább gyakorolja magát az emberölés és a meghalá,~ " , ,

muveszeteben, semhogy gyalázatosan szökjön a vesze~ delem elöl. India védje meg inkább fegyverrel a becsü· letét, de ne legyen gyáva nézôje a saját megaláztatásá. nak. De,én tudom, hogy a non-violence éppen annyira fölötte all a violencenek, mint a megbocsátás a bün. tetésnek.»

Hogy a hinduk mennyire megértik ës komolyari veszik Gandhi tanítását, azt bizonyítja a guru-ka-bagh~ hires eset. Ezen a helyen hindu szentély van, ahol rossz· ' hírû emberek garázdálkodtak. A nép el akarta ôket '' zavarni, az angol kormány azonban - ö tudja, miért

védelmébe fogadta ôket, Ekkor összegyült ötezer ,

fi~~tal ember a non-violence hmei közül. Mindennap ;~~ízan közülük imádkozva a szenthely felé vonultak. ~r angol rendôrség egy hídon várta ôket, vasvégû bo­I~~lckal. A fiatal emberek a sûrû botütések és rügások Icäzött imádkozva mentek elôre, amíg egyenként el nem ;'~ultak. Mindennap száz ember az ájulásig botoztatta magát, a nélkül, hogy egyetlen kiáltást, vagy jajszót ia hallattak volna. Ez hetekig tartott. Egy angol ember, ~ndrews, aki végignézte a dolgot, azt írja, hogy «a I;üreszt árnyékátn vélte látni.

Ez az : a kereszt ! Ha Jézus tanítványai f~gyveres ~~rûvel támadtak volna a római birodalomra, az ôs­I; ureszténység szánalmas kudarcba fulladt volna. Igy nronban a szegény emberek csapata az önkéntes szen­vc~dés jelvényével és a non-violence erejével megbuk­I,~.tta a cézárok világbirodalmát. A non-violence termé­~,r,ctesen nem cél, csak eszköz. Ennek az eszköznek alkal­mäzásához azonban hit kell, olyan hit, amilyen Európá­I~Ím nines. Semmi kétség : az emberiség lelke ma már m~.m Európában lakik. Semmi kétség : a világ jövö sorsa ~lr~iában alakul ki.

VioIence, vagy non-violence.

Egy barátom elolvasta Romain Rolland : Mahatma ~ ~,~.ndhi címû könyvérôl írott két ciklcemet és most n I ~han, hogy én lelkesedem a non-violence hindu apos­nl;íért, az ên eddig vallott elveim megtagadását, szó­vül : következetlenséget lát. A levélíró hivatkozik is n l'esti Hirlap karácsonyi számában megjelent vezér­nil;lcemre, amely szerinte a violence cchiszekegyjeo.~j.

Mellékesen megjegyzem : nem vetek különös ~ú~~ arra, hogy politikai kérdésekben következetes fér~ ~. nak mondjanak, mert hiszen az ember meggyôzöé~=: a tudásán, az pedig a tapasztalatain épül ; újabb tap~~ talatok és jobb tudás tehát bármikor arra szoríthatj= a becsületes embert, hogy lebontsa és új ból felépí ~: politikai meggyôzôdését. Akinek választania kell következetesség és az igazság között, az hiú fajanñ ha nem az igazságot választja. És valljuk me~ Gandhi hatalmas és tündöklô alakja képes reá, ho` önmagukból kiforgassa az embereket és halomra dönt. doktrináikat.

Ezeket elôrebocsátva, ki kell jelentenem : a Ganä esetében nem éreztem szükségét, hogy revizió a vegyem elveimet. Amit a levélíró az én következe lenségemnek néz, az esak az ô tévedése. Akkor hibáz; el a dolgot, midôn a hindu szabadsághôsnek az er szaktól való elvi tartózkodását (a non-violence-t) össz téveszti az ôskeresztények és Tolsztoj aszkéta me adásával. Az evangélisták és az orosz gróf írásai ugy érezhetô hatással voltah a hindu vezér lelki fejlödésér azért alapvetô és kiegyenlíthetetlen különbség mara közöttük : az ôskeresztények a béke emberei, Gand azonban izig-vérig harcos. Az öskeresztén~~ség a föl javakról való lemondásra, Gandhi pedig a tôlük jo talanul elrabolt földi j avak visszahódítására ösztön híveit.

Ô Indiát meg akarja szabadítani az érckarn európai parazïtáktól és a legkisebb ár, amit ezért me adna, a saját élete. A vërontástól borzad : csak a vÉ ontástól, nem a harctól ! Az ellenségben is szerE a felebarátját ; nem gyûlöli az angolokat, mikésaj át szavai szerint) a sátánt sem gyûlöli, de igenis ~-ûlöli az angol hatalmi rendszert, ezt sátáninak, az ~mberiség ellenségének nevezi, ezt halálra keresi. Azt ~Tj a : cc Harcunk nem irányul a Nyugat ellen, hanem ~ materialista civilizáció és a gyöngébbek kizsákmá­-~-olása ellen, amely azzal együtt jár.» Nem hinném, ~,ogy a hindu tömegek követni tudnák vezêrüket ilyen Lajszálfinom megkülönböztetések útvesztôin, de hiszen ~-akorlati szempontból ez közömbös is : akár szeres­=~k, akár gyûlöljék az angolokat, abban egyetértenek :-alamennyien, hogy meg kell tôlük szabadítani Indiát.

Az ôskeresztény belenyugszik az erôszakba : ha ï=~egütöd a jobb arcát, odanyujtja a balt is. Gandhi ~mételten hangsúlyozta már, hogy a non-violence nem ~~~lenyugvás, hanem a lelki erôknek a fizikai erôszakkal w aló szembeállítása. Ô is odanyujtja az angoloknak T:~dia bal arcát, de csak azért, mert meg van róla gyô­z ~~dve, hogy az ütés Nagy-Britanniának fog fájni.

A non-violence neki nem célj a., csak taktikai esz­~öze ; ô ezt a harci taktikát választotta, mert ez meg­:~lel az ö és népe vallásos vérmérsêkletének és mert ~ violence-nál hatásosabbnak és inkább célravezetônek `artja. Szerinte a non-violence hatástalanokká teszi .- katonai fegyvereket. És bizonyos, hogy egy népet, ~-nely ellenállás nélkül tud szenvedni és meghalni

, ~em lehet többé botokkal és gêpfegyverekkel kor­~án5-ozni.

A non-violence tehát védelem a terror ellen : "iandhi azonban nemcsak védelmi, hanem támadó ~~~-vereket is használ szabadságharcában. Ezek elseje non-cooperation, a szörnyen tökéletesített bojkott, ~ely a hindu népet eltiltja attól, hogy bármi közösséget vállaljon elnyomóival ; a döntô harcot pedig a desobedience fegyverével akarj a megvívni, amely elmegy egészen az adózás és mindennemïï közszolgál­tatások megtagadásáig, a kormányhatalom kiéhez­tetêséig.

Gandhi tehát tartózkodik az erôszak alkalmazásá­tól, harcmodora azonban végül is pusztítóbb hatású lehet az angol fegyvereknél ; ô nem ambicionálja, hogy gyôzelmes csatákban megölessen néhányszor tizezer angol zsoldost, de ha megvalósul az, amit ô tervez, akkor szívén találja egész Nagy-Britanniát.

Tehát : a Gandhi-féle mozgalom természete nem békés, hanem harcias ; a mozgalom lényege nem a non­violence, hanem a ccfékezhetetlen akaraterô», amely a megalázott és kifosztott Indiát szabaddá akarja tenni. A hindu nép óriás száma és különös lelki diszpo­ziciója oly irigylésreméltó helyzetbe hozták Gandhit

, hogy kimondhatja a non-violence-t. Ô ebben a harc­ban nem is törödik sokat az angolokkal, hanem minden képességét a hindú nép politikai nevelésének szenteli. És kétségtelen, hogy ha sikerül neki háromszázmillió földijét a non-cooperation jelszavával egységes frontba sorakoztatnia, akkor az angol uralom megbukott min­den tankjával, repülôgépével és gépfegyverével együtt.

És hogy végül visszatérj ek a következetesség és lr(ivptlra~.atlancPrr 'Irárrlácára amplvhííl lr;;r~rl"lf".,rr .

~:örsát a non-violence alap ;~ violence híveivé szegödün

Hogy ez nem következe ~ ~andhi, mikor így ír ; ccA~ ;L gyávaság és az eröszak ki ~~rôszakot ajánlom.o ~s : «: t~a India erôszakkal szabad r;Lbszolga maradjon, aki hc i ~;Ltalmához. O

1925